Sokan vádolták azzal az EU intézményeit, hogy „nesze semmi, fogd meg jól” jelentéseket szöve- geztek, szavaztak meg, elegendô néhány Szlo- vákiát érintô dokumentumra gondolnunk. Ez a Verespatakra irányuló EP-jelentés mennyire mond ki konkrétumokat, mennyire határozott? – kérdezem dr. Bagó Zoltán néppárti euró- pai parlamenti képviselôt, a tényfeltáró delegáció magyar tagját.

– Az EP petíciós bizottsága a hozzá be- adott petíciók szövege alapján dönt a beadvá- nyok jogi státuszáról, és bizonyos esetekben kvázi vizsgálóbizottságként kivizsgálja a petícióban foglaltakat. Ez történt Verespa- tak ügyében is; a petíciót beadók kérelmé- nek megfelelôen tényfeltáró bizottság ment ki a Bukarestbe. A háromnapos romániai vizsgálat alatt több helyszínt látogattunk meg. Tárgyaltunk a környezetvédelmi mi- nisztérium illetékeseivel, a petíciót benyúj- tókkal, független szakértôkkel. Az egyik szak- értô csoport a petíciót beadók álláspontját erôsítette, míg a másik, a beruházó, a Rosia Montana Gold Corporation érveit hangoz- tatta. Végezetül a bizottság összefoglaló je- lentésben számolt be a látottakról, hallottak- ról. Ebben a jelentésben vannak nagyon sú- lyos, határozott mondatok. Emlékeztetjük a román hatóságokat arra, hogy az EP katego- rikusan tiltja az uniós országok területén a cianidos bányászati technológia alkalmazá- sát. Emellett felhívjuk az illetékes romániai hatóságok figyelmét arra, hogy egészen ad- dig, míg az ún. vagyoni biztosítéki rendszer nem megalapozott, ne kezdjék el a beruhá- zást. Úgy érzékelem, hogy ez a kettô jelentôs kulcsgondolata a jelentésnek. Igaz, ez a doku- mentum így nem bír kötelezô érvénnyel, hi- szen a petíciós bizottság nem szankcionálhat. Mi „csak” tényeket állapítunk meg, és ezekre hívjuk fel az illetékes hatóságok figyelmét.

2004-ben született meg az ún. O’Hara-jelen- tés. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése kulturális örökség bizottságának jelentéstevôje, Eddie O’Hara brit képviselô megállapította: „A Rosia Montana Gold Corporation kanadai–ro-

mán vegyesvállalat projektje gazdasági alapot biztosíthat az egész vidék fenntartható fejlôdésé- hez. A kulturális örökség megôrzése szempontjá- ból a projekt példája lehet a felelôsségteljes fej- lesztésnek.” Melyik jelentés a domináns?

– Szerintem vagy nem hozzáértô, vagy nem elég alapos, vagy elfogult a brit úriem- ber, így nem értek vele egyet. Fontos tudni, hogy személy szerint nem a verespataki bá- nya környezetvédelmi kérdéseivel foglalko- zom, hanem petíciós bizottsági tagként a be- adott petíciókkal. A petíciók pedig jogi mun- kák. Amit ön említ, azzal Áder János foglal- kozott, most pedig Bánki Erik portfoliójába tartozik. Arról sikerült meggyôzôdnöm, amikor egyeztettünk a beruházók képvise- lôivel, hogy hatalmas nagy összeg áll a ren- delkezésükre, és kizárólagosan azt kommu- nikálják, hogy munkahelyeket akarnak te- remteni. Arról viszont nem beszélnek, hogy a Tiszán néhány évvel ezelôtt már végigvo- nult egy ciános szennyezôdés. Arról sem, hogy a környezetvédelmi alapnormákba beletar- tozik, hogy az EP ellenzi a cián bányászati használatát. És a kötelezô felelôsségbiztosí- tás mértéke is vita tárgyát képezi az ügyben...

A beruházó saját részérôl tudtommal 150 mil- lió eurós felelôsségbiztosítást nevezett meg. Ez elegendô lenne, egy – Isten ne adja – katasztrófa utáni helyreállításhoz?

– Ez így roppant teoretikus. Eddig 150, 180, sôt 260 millió euróról lehetett olvasni szakmai berkekben, mint minimális felelôs- ségbiztosítási fôösszegrôl. Nem lehet vélet- len, hogy a vállalat nem akart egyértelmû nyilatkozatot tenni a kötelezô felelôsségvál- lalás tekintetében. A román szakértôk azt mondják, hogy ilyen technológia máshol is mûködik a nagyvilágban, mi viszont tanúi voltunk a Tisza habzásának, mikor az állat- és növényvilág jelentôs része elpusztult.

Mi van akkor, ha a román hatóság mégis en- gedélyezi a beruházást, mert arra gondolnak, a projekttel munkahelyeket teremtenek és mindez több milliárd dollárt jelent Romániának? Mit tud tenni az EP, ha ez bekövetkezik?

dr. Bagó Zoltán

– Az Európai Parlament politikailag vá- lasztott testület, tehát politikailag tud nyo- mást gyakorolni a saját határozatára hivat- kozva, ami a ciános kitermelés tiltásáról szól. Ki kell emelni, hogy román képviselôk is megszavazták azt a bizottsági jelentést, amely kimondja, nincsenek kellôen kezelve a po- tenciális veszélyforrások. A látogatás során nem sikerült minden szempontot teljes mér- tékben tisztázni, és ellentmondások merül- tek fel többek között a bánya bezárásával és a környezet helyreállításával kapcsolatos ga- ranciákat illetôen. Most a román kormány térfelén „pattog a labda”, ami azért is érde- kes, mert a Ponta-kormány megalakulása után bejelentette, hogy leállítják a verespa- taki projektet.

Engedjen meg egy másik témát: a szeptember 20-án sorra kerülô petíciós szakbizottsági ülés napirendjére került a Benes-dekrétumok ellen benyújtott petíció. Bizonyára már az is elég nagy dolog, hogy erre sor kerülhet.

– Természetesen már az is lényeges, hogy beszélnek róla egy ilyen fontos plénumon. Az ügynek az a háttere, hogy 2004-ben Vac- lav Klaus akkori cseh elnök kiharcolta, hogy Csehország úgy csatlakozhat az EU-hoz, hogy az Alapjogi Chartában foglaltaknak nem kell megfelelniük. Ebben az idôszakban a Fi- co–Meciar kormány volt hatalmon Szlová-